Orci története

A község területén már időszámításunk előtt kb. 2000. évvel település volt. Ezt bizonyítják az útépítésnél előkerült leletek. A cseri határrészen római korból származó maradványok találhatók (halom, temetkezés). A feljegyzések szerint a község névadói az Orczy lovagok, akik Koppány vezér leverésében vettek részt és a községet jutalmul kapták. A községhez tartozó Tömörke-pusztáról 1229-ből vannak feljegyzések. 

A törökdúlások idején a község elpusztult. Írásos adatok alapján a községben 1715-ben 15 család lakott. A jobbágy felszabadítás idején a település 33 %-át kiosztják a fennmaradó 67 %-a Orczy bárók tulajdonában maradt, majd vétel útján a Magyar Kegyes Tanítórend tulajdonába került. 

Az első világháború után tíz új házhely kerül kiosztásra. Gyökeres változást a község életében a második világháború utáni földreform hozta meg. A volt gazdasági cselédek között kiosztásra került a nagybirtok. Új házhelyek kerültek kialakításra és rövid idő alatt egy új falurész épült fel.

A „villany” 1948. március 13-án gyulladt ki a községben. A kövesút, mely Kaposvárral összeköti a községet 1960. augusztus 20-án került átadásra, azóta állandó buszjárat könnyíti a lakosság közlekedését.  1980-ban elkészült a község vízellátását szolgáló II. számú mélyfúrású kút, majd a vízmű, amelyet 1981-ben helyeztek üzembe. A gázhálózat 1992-ben, a szennyvízhálózat pedig 2008-ban került átadásra.

Orci történelméhez tartozik, hogy a községben született a 19. század és a 20. század első felének egyik legnagyobb magyar festője Kunffy Lajos (1869-1962); és 1919-1921 között itt volt református lelkipásztor Tildy Zoltán, Magyarország későbbi köztársasági elnöke.

A község címerét 1997. május 1-jén avatták fel. Motívumaival az Orzy család és a kegyesrendek emlékét őrzi.

Orci Község Önkormányzata 2009. január elsejétől a Magyaratád, Patalom, Orci, Zimány Körjegyzőség keretei között működik.